Városi legenda vagy tény, hogy az emberi nyál összetétele befolyásolja a fogkő kialakulását?

Sok ember váltig állítja, hogy azért alakul ki nála hamarabb a fogkő, mint másoknál, mert a nyála olyan vegyületeket tartalmaz, melyek a lepedékkel kölcsönhatásba lépve felgyorsítják a folyamatot. Most lerántjuk a leplet az igazságról!

A nyál több funkciót tölt be.

Nemcsak nedvesen tartja a szájüreget és a nyelvet, hanem segíti az ízérzékelést, illetve a táplálék megemésztését is, hiszen olyan enzimeket tartalmaz, melyek a rágás során az étellel összepépesedve, megkezdik a benne található keményítő cukorrá való lebontását.

A nyálban azonban az enzimek mellett sokféle más vegyület is megtalálható.

Ha ezeknek az anyagoknak megnő a mennyiségük a nyálban, az részben –csupán részben! – hozzájárulhat a fogkő kialakulásához, de csak akkor, ha a fogakat nem tisztítják meg rendszeresen és alaposan a lepedéktől.

A nyál összetételét sok dolog megváltoztathatja, például egyes betegségek, gyógyszerek, táplálkozási és életviteli szokások, de a dohányzás és az alkoholfogyasztás is felboríthatja a természetes egyensúlyt.

Mivel a nyál egyfajta cukorbarát közeget alakít ki a szájban, elégtelen szájhigiéné esetében táptalajt biztosít azoknak a baktériumoknak is, melyek a fogágybetegségek és a fogkő kialakulásához hozzájárulnak.

Ezért is fontos legalább naponta kétszer vagy nagyobb étkezések után az alapos és megfelelő technikával végzett fogtisztítás.

Kimondhatjuk tehát, hogy a fogkövet okozó nyál csupán egy olyan mítosz, amivel sok ember önmagát nyugtatja, ahelyett, hogy magának is bevallaná, hogy nem ápolja eléggé a fogait.

Ha egyszer elindul a folyamat, a fogkő az alsó és felső fogsor teljes vonalában, minden fognál megjelenhet, mégis először mindenkinél ugyanott kezdődnek el először a tünetek.

Az elsődleges veszélyzónában az alsó fogsor metszőfogainak belső, nyelv felőli oldala és a felső fogsor őrlőfogainak külső felszíne van.

Hogy miért? A válasz egyszerű!

A nyál ugyanis három mirigyen keresztül jut a szájba, a nyelv alatti nagy nyálmirigyből és a két fültőmirigyből.

Mivel a nyálmirigyek közvetlen közelében lévő fogak folyamatosan érintkeznek a nyállal, ha itt lerakódik a lepedék és a nyál összetevőivel együtt elkezd meszesedni, ezen a területen jelenik meg először a fogkő.

Nem lehet elég sokszor mondani, hogy a fogkő kialakulása – és így a fogágybetegségek – elleni első lépés otthon, a fürdőszobában kezdődik. A rendszeres és alapos fogmosás elengedhetetlen ahhoz, hogy megőrizzük a szájüreg egészségét.

Ahhoz, hogy a fogközöket is kellőképpen megtisztíthassuk, nem elég a fogkefe, mivel azok szálai nem férnek be az apró résekbe, így a fogselyem, fogköztisztító használata elengedhetetlen. Ez utóbbiakat nem érdemes drogériában megvenni, mivel a standard méret nem mindenkinek felel meg.

Jobb, ha a fogorvos méri be a megfelelő méretű fogköztisztítót, tőle be is szerezhetjük a számunkra megfelelőt, amellyel tökéletesen kitisztíthatjuk a réseket.

Emellett ajánlott szájzuhany, illetve szájvíz használata is néhány naponta, ezek segítenek az esetleg megbúvó baktériumok eltávolításában, kimosásában is a fogak közül, az íny mellől.

A megfelelő vastagságú fogselyem megtalálása néha nem egyszerű. Nem ritkán 5-6 fajtát is kipróbál az ember, mire megtalálja azt, amely pont olyan vastag – vagy vékony -, hogy beférjen a fogközökbe.

Sokan azért nem szeretik a fogselymet, mert hirtelen mozdulattal rántják be a fogak közé és emiatt felsérti az ínyt, ami ezért vérezni kezd. Ez könnyen elkerülhető némi óvatossággal.

Ahogy már említettük, a fogkő az elégtelen szájhigiéné miatt alakul ki. Ha ugyanis rossz technikával mossuk fogainkat, nem tudjuk eltávolítani a lepedéket teljesen. Ez a visszamaradt lepedék, összekeveredve a baktériumokkal és a nyállal, igen gyorsan elkezd lerakódni, meszesedni.

Ugyan elvileg gyerekkorban mindenkinek megmutatták a fogmosás helyes technikáját, idővel sok felnőtt elfelejti ezt.

Mivel a fogkő alapját képező lepedék emiatt marad a fogak között és az íny felett, érdemes megmutatni fogkőleszedés után a parodontológusnak, hogy a fogmosás menetét, hogy ki tudja javítani a tisztítási hibákat.

Sokan előszeretettel piszkálják a fogaikat, főleg akkor, ha a nyelvükkel érzik, hogy fogkövük van. Az emberi elme fantasztikus, a szakértők fantáziadús házi praktikákkal találkoztak már.

Ilyen a tömény citromlével való öblögetés, amiről néhányan úgy hiszik, hogy mivel savas, leoldja a fogkövet, illetve a különböző tárgyakkal való feszegetése a lerakódásnak, mint például varrótű, szemöldökcsipesz.

De hallottunk már olyan extrém esetről is, mikor valaki egy műszerészek által használatos, vékony csavarhúzóval próbálta kipattintani a fogai és az ínye között kialakult fogkövet. Mondanunk sem kell, egyik ötlet rémesebb, mint a másik.

Azon kívül, hogy akár komoly sérülést is okozhatnak a mechanikus próbálkozások, további gyulladást, sőt, extrém esetben fogvesztést is előidézhetnek.

A citromléről nem is szólva, ami szabályosan megmarja a fogkőben megbúvó baktériumok miatt begyulladt ínyt, komoly fájdalmat okozva, mellette pedig a fogzománcot is kikezdi, szabad utat adva a fogszuvasodásnak is.

Lássuk be, nincs értelme az otthoni „barkácsolásnak”!

Ha már megtörtént a baj és megjelent a fogkő, sokkal egyszerűbb, gyorsabb és kevesebb fájdalommal jár, ha igazi szakértőre, parodontológusra bízzuk magunkat, aki akkor is tud segíteni, ha már fogágybetegség alakult ki a fogkövesedés miatt.